Önfejlesztő Iskolák Egyesülete

ALAPSZABÁLY

*kiegészítésekkel módosításokkal egybeszerkesztve*

Az 1996. október 23-án megtartott alakuló közgyűlésen az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete alapító tagjai az egyesületekről szóló 1989. II. tv., valamint a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései alapján egyesületet hoznak létre és a jelen Alapszabályban az egyesület működési feltételeit a következők szerint szabályozzák:

1. Az egyesület neve
Önfejlesztő Iskolák Egyesülete
2. Az egyesület székhelye
A mindenkori elnök iskolája.
3. Az egyesület célja

Kölcsönös tájékoztatás nyújtása az egyesület tagjaiként működő iskolákban folyó szakmai és nevelési munkáról.

Az iskolák által szervezett programajánlatok összegyűjtése és továbbítása a tagok felé.

Az iskolák közötti folyamatos információcsere lehetőségeinek megteremtése, szakmai anyagok cseréjének megszervezése.

Szakmai tanácskozások és fórumok szervezése, és a tagok részvételi lehetőségének megteremtése.

Tudományos kutatómunka támogatása, speciális lehetőségeinek megteremtése.

Továbbképzési rendszer kiépítése, továbbképzések szervezése minél szélesebb körben.

Az egyesület mindezen céljaival az oktatást szolgálja országos viszonylatban.

Az egyesület által végzett tevékenység és szolgáltatás minden érdeklődő számára hozzáférhető.

A fentiek értelmében az egyesület közhasznú tevékenységével olyan közfeladatokat lát el, mely az 1990. évi LXV. a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezése valamint közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény a szerint állami feladat.

Az egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az országos sajtó útján nyilvánosságra hozza.

A Közgyűlés bármely ügy tárgyalását hatáskörébe vonhatja.

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a nyilvántartott tagság 50 % -a plusz 1 fő a Közgyűlésen megjelent.

A Közgyűlésen megjelent tagok nyílt szavazással döntenek.

A Közgyűlés döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a Vezetőség tagjainak megválasztását és visszahívását, valamint az egyesület megszűnésének kimondását, amely esetben a megjelent tagok 2/3 -nak szavazata szükséges.

Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

A Közgyűlésről olyan jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyből a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható, az Elnök és a jegyzőkönyvezető valamint két jelenlevő tag hitelesít.

Az elfogadott határozatokat külön erre szolgáló könyvben kell vezetni.

A közgyűlési jegyzőkönyveket és az elfogadott határozatokat a tagok bármikor, korlátozás nélkül megtekinthetik.

A közgyűlés döntéseiről az érintetteket írásban tájékoztatja, illetve azokat országos sajtó útján nyilvánosságra hozza.

A működés során keletkezett iratokba (jegyzőkönyvek, beszámolók, levelezés) az egyesület tagjai illetve az ellenőrzésre jogosultak, valamint az érdeklődők bármikor betekinthetnek.

4. A Vezetőség

Az egyesület Vezetősége 7 tagból áll. Az Elnököt, a Titkárt és a vezetőség 7 tagját 3 év időtartamra választja a közgyűlés.

Az egyesületet az Elnök és a Titkár önállóan képviseli harmadik személyekkel szemben, illetve a bíróságok és más hatóságok előtt.

Az Egyesület számlája feletti rendelkezési jogosultság az egyesület elnökét és titkárát együttesen illeti meg.

A Vezetőség feladatai különösen:

A Vezetőség tagjaira (és a Felügyelő Bizottság tagjaira) különösen vonatkozik az összeférhetetlenség kizárása.

Nem lehet a Vezetőség (Felügyelő Bizottság) tagja az a személy, akivel szemben az 1997. évi CLVI. tv. 8.§. (1-2) bekezdésében és a 9.§ (1) - ban meghatározott kizáró ok áll. A Vezetőség határozathozatalában nem vehet rész,t aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó ), a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy,

a) aki a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül — kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve az a,-c, pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be — annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A Vezetőség üléseit havonta egy alkalommal tartja, de indokolt esetben bármikor összeülhetnek. A Vezetőséget az Elnök hívja össze írásban. A napirendre az Elnök tesz javaslatot. A Vezetőség tanácskozását az elnök vezeti.

Az elnököt - akadályoztatása esetén - teljes jogkörben a titkár helyettesíti (a bankszámla feletti rendelkezési jogot kivéve)

A Vezetőség ülésének összehívása kötelező, ha azt a tagok közül az ülés napirendjének megjelölésével legalább két tag kéri.

A Vezetőség minden döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.

A Vezetőség ülése határozatképes, ha azon a tagok kétharmada jelen van. A Vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

A Vezetőség üléseiről jegyzőkönyv készül, melyet irattárában attól kell elhelyezni.

Az ülésről olyan jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyből a Vezetőség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható, s a Vezetőség Elnöke és egy tagja hitelesíti.

A Vezetőség döntéseiről az érintetteket írásban tájékoztatja.

Az Egyesület működése során keletkezett iratok ( jegyzőkönyvek, beszámolók, levelezés ) nyilvánosak, azokba az érdeklődők betekinthetnek.

5. A Felügyelő Bizottság

A Felügyelő Bizottság feladata törvény által meghatározott. Kötelessége évente egyszer a törvény által meghatározott kötelességeinek eleget tenni és vizsgálódásainak eredményéről a Közgyűlést tájékoztatni.

Az egyesület közgyűlése 3 főből álló felügyelő bizottságot választ, 3 éves időtartamra. A felügyelő bizottság tagja büntetlen előéletű egyesületi tag lehet.

Legalább egy tagja pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen.

A felügyelő bizottságnak nem lehet tagja az, aki tagja az elnökségnek.

A felügyelő bizottság az elnökét az első ülésen a tagjai sorából választja meg.

A felügyelő bizottság figyelemmel kíséri az egyesület alapszabályszerű működését, ellenőrzi az egyesület pénzügyi gazdálkodását, megvizsgálja az egyesület zárszámadását.

A felügyelő bizottság megállapításai és javaslatai alapján az egyesület elnöksége köteles a megfelelő intézkedést megtenni, annak végrehajtását ellenőrizni és mind erről a felügyelő bizottságnak beszámolni.

A felügyelő bizottság tevékenységéről jelentést tesz a közgyűlésnek.

A felügyelő bizottság az üléseit szükség szerint tartja, de évente legalább kétszer össze kell hívni.

A felügyelő bizottság összehívásáról a felügyelő bizottság elnöke gondoskodik.

A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

6. Az egyesület gazdálkodása

Az egyesület vagyonát a tagok által befizetett tagdíjakból, jogi és magánszemélyek hozzájárulásaiból és felajánlásaiból, valamint a tevékenysége során keletkezett nyereségből szerzi.

Külföldi fél felajánlása esetén a jogi személyként működő Egyesület képviselője köteles a Pénzügyminisztérium jóváhagyását - mint devizahatósági engedélyt - is megkérni.

Az egyesület nem törekszik tevékenysége során elsődlegesen nyereség szerzésére, de az esetlegesen szerzett nyereséget sem szabad a tagok között felosztani, hanem azt az egyesület céljaira kell kötelezően fordítani.

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

Az egyesület tartozásaiért kizárólag saját vagyonával felel.

A Közgyűlés tagdíj fizetését határozhatja el.

A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A tagdíj mértékéről és befizetési határidejéről a Közgyűlés dönt.